Minden területnek megvannak azok az kiszámítható toplistái, ahol az első helyezett pozíciója évek óta annyira biztos, hogy a többség már a sorrend kihirdetése előtt pontosan tudja, ki lesz a befutó. Az autós világban ilyennek számított a megbízhatósági rangsor, a trónt hosszú ideje birtokló Lexust azonban most letaszította az önálló márkaként csak 2015 óta létező Genesis. Ami pedig mindenkinek jó hír: összességében egyre kevesebb a meghibásodás az utakon.

Bivalyerős, szélvészgyors sportautók. A többségnek alighanem valami ilyesmi ugrik be elsőként, ha a „Lamborghini” nevet hallja. Nos, ehhez képest a mögöttünk hagyott évben a híres olasz gyártó által eladott kocsik 60 százalékát egy ötajtós SUV-modell, az Urus adta. Mielőtt azonban végérvényesen a családi autókkal azonosítanánk őket, a cégnél emlékeztettek arra, még idén érkezik a vadonatúj csúcsjárgányuk, amelyről a minap több részletet is elárultak.

Kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás… az egyik autógyártónak! Neil Armstrong elhíresült mondatát alapul véve így kommentálhatnánk azt a friss hírt, amely a következő évek talán legnagyobb tudományos projektjéről szól, és amelyben valamelyik autós cég is helyet kaphat majd. A NASA ugyanis a járműipar segítségét kéri a következő misszión használatos holdjárók elkészítésében.

Betiltaná a belső égésű motorokkal felszerelt járművek forgalmazását 2035-től az Egyesült Királyság kormánya. Az ötlet nem új keletű, de a friss tervezet minden korábbinál szigorúbban járna el – például immár a hibrid autók is a „nemkívánatos” kategóriába esnének. Mindez látszólag csak a brit autósok ügye, azonban a jelenség, amely számos kritikát is kap, Európa-szerte megfigyelhető, így kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érinthet.

Kanadáról vélhetően nem az autógyártás jut elsőre a többség eszébe – és másodikra sem. Pedig arrafelé is készülnek egészen kiváló járművek, köztük olyan lélegzetelállító sportkocsik is, mint a Felino cB7, amelynek a napokban bemutatták az utcai változatát is. A cég fejlesztőinek legújabb remekműve állítólag valóban megfelel a közúti közlekedés előírásainak, ám ettől még nem lett kevésbé „vadabb”, mint elődje.

Hogyan kell elkölteni másodpercenként 57 millió forintot? Nos, az Audi, a Hyundai, a Kia, a Porsche és a Toyota ezt hamarosan ország-világ előtt megmutatja, mindannyian ott vannak ugyanis az év egyik legnagyobb médiaeseménye, a Super Bowl hirdetői között, ahol a fenti árfolyamon mérik a reklámidőt. És ha már ennyit fizetnek érte, természetesen igyekszik mindenki a lehető legötletesebb kisfilmekkel előrukkolni, ami egyelőre úgy fest, a Porschénak sikerült leginkább.

Találós kérdés: melyik autóipari vállalat ér többet? Amelyik az elmúlt évben világszerte 367 ezer kocsit adott el, vagy amelyik 11 milliót? Ha logikusan nézzük, akkor nem kell sokat töprengeni a dolgon. Mivel azonban mindez egyáltalán kérdésként vetődik fel, már sejthető: darabszámok ide vagy oda, a piac logikája néha olyan speciális, hogy „Dávid” bizony néha legyőzheti „Góliátot”.