Az autózás kezdetben (mondjuk kb. 1915-20-ig) kevesek kiváltsága volt. Sem az általános életszínvonal, sem a megszokás nem tette lehetővé, hogy tömegek járjanak vele. Elég volt azonban néhány évnek eltelnie, és a kocsik bebizonyították, hogy elképesztő módon tudják növelni az ember szabadságérzetét ‒ szinte úgy, ahogy a megfizethető vasút tette korábban a lovaskocsikhoz képest. Hamarosan mindenki autóra vágyott. A kamaszok alig várták, hogy jogosítványuk lehessen, a családok pedig gyakran hamarabb vettek autót, mint házat ‒ már amelyik országban a kínálat legalább nagyjából megfelelt a keresletnek, akár a mobilitás, akár a lakhatás tekintetében.