Ezekben a napokban zajlik az esztendő hagyományosan első nagy járműipari eseménye, a Brüsszeli Autószalon, melynek keretében sor került a rangos Év Autója díj átadására is. Az egye inkább az elektromos kocsik által uralt mezőnyben a 23 európai ország összesen 59 szakújságírója végül a Mercedes-Benz CLA-t találta a legjobbnak a 2025-ben bemutatott új modellek közül. A CarXpert szervizhálózat mostani írásában kicsit bővebben is kitérünk a több szempontból is történelmi voksolás eredményeire.

Mértékadó elemzések alapján a mögöttünk hagyott 2025-ös esztendő jelentős mérföldkövet hozott a globális autópiacon, a történelem során először ugyanis a kínai autógyártók adták el a legtöbb járművet világszerte, letaszítva a trónról a mintegy két évtizede éllovas japán vállalatokat. Szakértők szerint pedig mindez messze nemcsak egy kis statisztikai érdekesség, hanem a súlypontok hosszú távú áthelyeződésének, sőt egy valódi korszakváltásnak a jele. Éppen ezért a trend az európai cégek stratégiájára és persze a magyar piacra is nagy kihatással lehet, így talán érdemes a témának szentelni a CarXpert szervizhálózat friss írását is.

A CarXpert szervizhálózat aktuális írásában arról lesz szó, hogy a Toyota bemutatta a Hilux új, kilencedik generációját, és ezzel egy olyan műfajhoz nyúlt hozzá, ami eddig, legalábbis Európában kizárólag dízelfüstben érezte otthon magát, már ha lehet még füstről beszélni az új Euro normájú dízeleknél. Most viszont egyszerre több választása is lett a japán platós rajongóinak. Megjelenik az első tisztán elektromos Hilux (BEV), Európában érkezik a 48 voltos hibrid dízel, hosszabb távon pedig hidrogénes üzemanyagcellás változatról is beszélnek, 2028-as céldátummal, bár hidrogénes töltőhálózat híján arra azért nem fogadnánk, hogy tömeges lesz rá a kereslet. A Toyota Europe közlése szerint az új Hilux európai bevezetése a BEV modellel indul 2025 decemberében, a többi változat pedig 2026-tól gördül be a piacra. A globális kommunikáció alapján Ázsiában 2026-tól, lépcsőzetesen jönnek az új modellek, Japánban pedig új dízelmotoros kivitel szerepel a tervben 2026 közepe körül.

Nem mindegy, hogy a 007-es autója, vagy 007-es autó. Bár a kocsik soha nem gyilkolhatnak majd önállóan a brit korona nevében, azért a kocsink, főleg, ha 5 évnél fiatalabb, lényegében mindent tud rólunk. Mikor hova néztünk, mit csináltunk, merre jártunk, mit mondtunk az utastérben, sőt mit csináltunk benne. Igen, azt is. A CarXpert szervizhálózat mostani cikkében azt a kérdést vesszük elő, amit pár éve még összeesküvéselmélet-versenyen a sokadik sör után került volna elő, ma meg simán a kezelési könyv melléklete: a modern autó adatot gyűjt rólunk, a beltérről, a vezetési stílusról, sokszor a környezetéről is, miközben folyamatosan online van. A „kémkedés” szó persze hatásvadász, de a jelenség valós: a különbség az, hogy ki kéri, mire használja, meddig őrzi ezeket az információkat és mennyire lehet ebből kimaradni. Technikai oldalról ma ennek semmi nem szab határt: az autók folyamatosan online vannak, műhold segítségével követik a saját helyzetüket, van a belterükben mikrofon és kamera, valamint dolgozik bennük legalább egy nagy teljesítményű számítógép. Miért rossz ez nekünk, és miért jó mégis?

A Lotus a saját felületein még nem kürtölte szét hivatalosan a hírt, de ahogy az a Kínában készülő járműveknél lenni szokott, az ottani Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (MIIT) nyilvános típusengedélyezési dokumentumaiból a nemzetközi sajtó gyorsan kiszúrta a lényeget. Eszerint tehát a Geely vállalat többségi tulajdonában álló, brit gyökerű márka éppen az ellenkezőjét csinálja annak, amit a szektor többsége: egy tisztán elektromos modelljébe (Eletre) belsőégésű erőforrást tesz. A CarXpert szervizhálózat friss bejegyzésében górcső alá vesszük a Lotus For Me néven emlegetett jármű kapcsán már napvilágot látott információkat.

Az Európai Unióban hivatalosan továbbra is érvényben van az előírás, amely 2035-től csak a nulla helyi károsanyag-kibocsátású új személy- és kisteherautókat engedné forgalomba helyezni, ami a gyakorlatban a belsőégésű motorok végét jelentené a piacon. Az elmúlt időszakban azonban egyre több jel utal arra, hogy ez a nagyon szigorú forgatókönyv enyhülhet, és a villanyautók (és a hidrogénesek) mellett a korszerű hibrideknek vagy épp a megújuló energiával előállított üzemanyagnak is maradna helye Európában a következő évtizeden túl is. A Carxpert szervizhálózat aktuális írásában az ezzel kapcsolatos fejleményeket igyekszünk összefoglalni.

Rengetegen vannak, akik nevet adnak az autójuknak, sőt, sokan beszélnek is hozzá bizonyos helyzetekben („gyerünk-gyerünk, indulj már be”). Hamar rámondjuk egy autóra azt is, hogy aranyos, bánatos vagy agresszív tekintete van. Az egész mögött az antropomorfizáció jelensége áll, amelyet a Carxpert szervizhálózat legfrissebb cikkében igyekszünk röviden körbejárni.