A modern hiperautókban kis túlzással már több villanymotor, kijelző és vezérlőegység dolgozik, mint amennyi alkatrész egy régi sportkocsiban összesen volt. A bivalyerős és szélvészgyors járműveiről ismert texasi Hennessey most éppen ennek fordít hátat: a napokban leleplezett Blackbird szívó V8-assal, hatfokozatú kézi váltóval, hátsókerék-hajtással, fizikai indítókulccsal és teljesen képernyőmentes utastérrel készül. A CarXpert szervizhálózat mostani írásában közelebbről is szemügyre vesszük, hogyan lesz az analóg autózásból 2,5 millió dolláros luxuscikk.
A Blackbird a Venom GT és a Venom F5 után a Hennessey harmadik saját hiperautója, de a korábbi modellektől eltérő célt követ. Míg a Venom F5 a végsebesség és a teljesítmény határait keresi, az új modell inkább a vezető, a gép és az út közötti kapcsolatot helyezi előtérbe. A fejlesztés középpontjában ezért egy 6.2 literes, az Ilmor közreműködésével készülő szívó V8-as áll, amelytől 800–850 lóerőt és percenként 9000 fölötti fordulatot várnak. Turbófeltöltő és hibrid rásegítés manapság szinte már ritkaságszámba menő módon nem kerül mellé.
A Hennessey által megadott számok egyelőre célértékek: a 0–60 mérföld/h-s (kb. 96 km/h-s) gyorsulás 2,5 másodperc lehet, a végsebességet pedig 220 mph/h (nagyjából 354 km/h) környékére tervezik. Az erőt kizárólag a hátsó kerekek kapják egy kulisszás, hatfokozatú kézi váltón keresztül. A karbon monocoque és a szénszálas karosszéria célja, hogy a tömeg 3000 font, azaz mintegy 1400 kilogramm alatt maradjon, miközben az adaptív futómű, az ABS és a kipörgésgátló a hétköznapibb közúti használhatóságról is gondoskodik.
A név és a forma a Lockheed SR-71 Blackbird felderítő repülőgépre utal: a hosszú, lapos karosszéria, az oldalán végigfutó éles törésvonal és az aktív függőleges stabilizátorok mind a legendás repülő alakját idézik. Utóbbi elemek 71 mph/h-nál emelkednek ki, és 71 fokos szögbe állnak – a szám természetesen az SR-71 előtt tiszteleg. A négy darab rombusz alakú kipufogóvég közben egy másik repüléstörténeti ikon, a hangsebességet elsőként átlépő Bell X-1 fúvókáira utal.
Belül még látványosabb a szembefordulás a mai trendekkel. Nincs infotainment-képernyő, digitális műszeregység vagy kormánykerékre zsúfolt gombsor – a vezető előtt régimódi, analóg kijelzők találhatók. A telefonos kapcsolatot azért rejtetten beépítik, így a modern funkciókról sem kell teljesen lemondani, de a technika nem uralja a látványt. A fizikai kapcsolók, a nyitott váltómechanika és a valódi indítókulcs azt az érzést próbálják visszahozni, amikor az autó kezelése még önmagában is a vezetési élmény része volt.
A Blackbirdet ettől még nem kizárólag versenypályás játékszernek szánják. A Hennessey szerint egyetlen nap alatt több mint 800 mérföld kényelmes megtételére készül, tágasabb lesz a Venom F5-nél, és két teljes méretű kézipoggyásznak is jut hely. Mindössze 71 (naná!) példány készül, darabonként legalább 2,5 millió dollárért, vagyis forintban kifejezve csaknem 800 millióért, a gyártás pedig várhatóan 2029–2030-ban kezdődik. A tervezett mennyiség több mint kétharmadát már a nyilvános bemutató előtt lefoglalták.
A Hennessey tehát nem egyszerűen a múltat próbálja visszahozni, inkább azt mutatja meg, mennyire különlegessé váltak mostanra a régi alapértékek. A szívómotor, a kézi váltó, az analóg műszerek és a közvetlen reakciók egykor természetesek voltak egy sportautóban, a Blackbird korában viszont már ritka extrának számítanak – és úgy fest, jócskán akadnak, akik egy vagyont is hajlandók fizetni értük.