Mértékadó elemzések alapján a mögöttünk hagyott 2025-ös esztendő jelentős mérföldkövet hozott a globális autópiacon, a történelem során először ugyanis a kínai autógyártók adták el a legtöbb járművet világszerte, letaszítva a trónról a mintegy két évtizede éllovas japán vállalatokat. Szakértők szerint pedig mindez messze nemcsak egy kis statisztikai érdekesség, hanem a súlypontok hosszú távú áthelyeződésének, sőt egy valódi korszakváltásnak a jele. Éppen ezért a trend az európai cégek stratégiájára és persze a magyar piacra is nagy kihatással lehet, így talán érdemes a témának szentelni a CarXpert szervizhálózat friss írását is.

A CarXpert szervizhálózat aktuális írásában arról lesz szó, hogy a Toyota bemutatta a Hilux új, kilencedik generációját, és ezzel egy olyan műfajhoz nyúlt hozzá, ami eddig, legalábbis Európában kizárólag dízelfüstben érezte otthon magát, már ha lehet még füstről beszélni az új Euro normájú dízeleknél. Most viszont egyszerre több választása is lett a japán platós rajongóinak. Megjelenik az első tisztán elektromos Hilux (BEV), Európában érkezik a 48 voltos hibrid dízel, hosszabb távon pedig hidrogénes üzemanyagcellás változatról is beszélnek, 2028-as céldátummal, bár hidrogénes töltőhálózat híján arra azért nem fogadnánk, hogy tömeges lesz rá a kereslet. A Toyota Europe közlése szerint az új Hilux európai bevezetése a BEV modellel indul 2025 decemberében, a többi változat pedig 2026-tól gördül be a piacra. A globális kommunikáció alapján Ázsiában 2026-tól, lépcsőzetesen jönnek az új modellek, Japánban pedig új dízelmotoros kivitel szerepel a tervben 2026 közepe körül.

Nem mindegy, hogy a 007-es autója, vagy 007-es autó. Bár a kocsik soha nem gyilkolhatnak majd önállóan a brit korona nevében, azért a kocsink, főleg, ha 5 évnél fiatalabb, lényegében mindent tud rólunk. Mikor hova néztünk, mit csináltunk, merre jártunk, mit mondtunk az utastérben, sőt mit csináltunk benne. Igen, azt is. A CarXpert szervizhálózat mostani cikkében azt a kérdést vesszük elő, amit pár éve még összeesküvéselmélet-versenyen a sokadik sör után került volna elő, ma meg simán a kezelési könyv melléklete: a modern autó adatot gyűjt rólunk, a beltérről, a vezetési stílusról, sokszor a környezetéről is, miközben folyamatosan online van. A „kémkedés” szó persze hatásvadász, de a jelenség valós: a különbség az, hogy ki kéri, mire használja, meddig őrzi ezeket az információkat és mennyire lehet ebből kimaradni. Technikai oldalról ma ennek semmi nem szab határt: az autók folyamatosan online vannak, műhold segítségével követik a saját helyzetüket, van a belterükben mikrofon és kamera, valamint dolgozik bennük legalább egy nagy teljesítményű számítógép. Miért rossz ez nekünk, és miért jó mégis?

A Lotus a saját felületein még nem kürtölte szét hivatalosan a hírt, de ahogy az a Kínában készülő járműveknél lenni szokott, az ottani Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (MIIT) nyilvános típusengedélyezési dokumentumaiból a nemzetközi sajtó gyorsan kiszúrta a lényeget. Eszerint tehát a Geely vállalat többségi tulajdonában álló, brit gyökerű márka éppen az ellenkezőjét csinálja annak, amit a szektor többsége: egy tisztán elektromos modelljébe (Eletre) belsőégésű erőforrást tesz. A CarXpert szervizhálózat friss bejegyzésében górcső alá vesszük a Lotus For Me néven emlegetett jármű kapcsán már napvilágot látott információkat.

Az Európai Unióban hivatalosan továbbra is érvényben van az előírás, amely 2035-től csak a nulla helyi károsanyag-kibocsátású új személy- és kisteherautókat engedné forgalomba helyezni, ami a gyakorlatban a belsőégésű motorok végét jelentené a piacon. Az elmúlt időszakban azonban egyre több jel utal arra, hogy ez a nagyon szigorú forgatókönyv enyhülhet, és a villanyautók (és a hidrogénesek) mellett a korszerű hibrideknek vagy épp a megújuló energiával előállított üzemanyagnak is maradna helye Európában a következő évtizeden túl is. A Carxpert szervizhálózat aktuális írásában az ezzel kapcsolatos fejleményeket igyekszünk összefoglalni.

Rengetegen vannak, akik nevet adnak az autójuknak, sőt, sokan beszélnek is hozzá bizonyos helyzetekben („gyerünk-gyerünk, indulj már be”). Hamar rámondjuk egy autóra azt is, hogy aranyos, bánatos vagy agresszív tekintete van. Az egész mögött az antropomorfizáció jelensége áll, amelyet a Carxpert szervizhálózat legfrissebb cikkében igyekszünk röviden körbejárni.

Mit tegyen az az unatkozó milliárdos autógyűjtő, akinek van „felesleges” 17 millió dollárja? Ha az egzotikus járművekre szakosodott duPont Registry jelenlegi kínálatából indulunk ki, akkor vehet például magának mindjárt hármat is a világ egyik legirigyeltebb luxus-sportkocsijából, a Bugatti Chironból. Vagy vásárolhat ugyanott egyetlen darab Lamborghini Venenót! És hogy mi kerül ennyibe ezen az egyébként már több mint 10 éves modellen? A Carxpert szervizhálózat aktuális írásában adunk néhány támpontot ehhez is!

Szinte hihetetlen, de a Bentley 1940 óta nem gyártott olyan autót, amelynek tömege 2 tonnánál kevesebb lett volna – egészen mostanáig. A minap bemutatott Continental GT Supersports modell ugyanis a luxuskupé alapváltozatához képest csaknem 500 kilogrammot „leadott”, így sikerült éppen az említett, bűvös határ alatt maradnia. A Carxpert szervizhálózat aktuális írásában a patinás brit gyártó „fogyókúrás receptje” mellett a kocsival kapcsolatos egyéb tudnivalókat is igyekszünk röviden összefoglalni.

Az autós sajtót a napokban többek közt az a hír foglalkoztatta, miszerint az Egyesült Királyság kormánya azt tervezi, hogy a jövőben az éves futásteljesítmény alapján megadóztatja az elektromos járműveket. Bár egyelőre mindez csak felvetés, már ez is ráirányítja a figyelmet arra, hogy az egyes országoknak előbb-utóbb kezdeni kell valamit azzal a lyukkal, ami az üzemanyag jövedéki adója által nem érintett villanyautókra történő fokozatos átállás miatt a költségvetésükben keletkezik – melyre egyébként már élő példa is akad Európában. Az idővel akár Magyarországon is relevánssá váló kérdéssel foglalkozunk a Carxpert szervizhálózat mostani cikkében – a téma komplexitása miatt természetesen még messze nem az összes aspektusból.