A tavaszi szél egyrészt vizet áraszt, egy másik idézet szerint pedig „autók meg összetörik maguk”. Mindenesetre, bár a legtöbb balesetet a nyár szokta elhozni, azért a hamarosan előkerülő motorosok, biciklisek, rolleresek, a még be nem tömött kátyúk, a tavaszi fáradtság és a megkergülő vadállatok mind tudnak fej- és autótörést okozni. A CarXpert szervizhálózat alábbi összeállításában ahhoz próbálunk segítséget adni, mit tegyünk, ha ez már megtörtént.
Először is kezdjük a helyzettel. Ha az ember összetöri a kocsiját, vagy más töri össze az ember kocsiját, netán épp más kocsiját töri össze az ember, az mindenképpen egy brutális stresszhelyzet, nem függetlenül a csattanás mértékétől, hogy sérülésekről ne is beszéljünk ‒ később majd fogunk. Ilyenkor az ember legelemibb ösztönei és érzelmi reakciói kapcsolnak be, pedig nagyjából rosszabb nem is történhet. Előjön az „üss” vagy a „menekülj” reflex, és egyik sem szerencsés, függetlenül attól, ki a hibás a helyzetben. Emellett a tudat beszűkül, a figyelem manipulálható lesz, a döntések túl gyorsak és felelőtlenek lehetnek, túlságosan a helyzet gyors „bármi áron” megoldására és a szabadulásra fókuszálhatunk, ami később nem egyszer milliós gondokat okoz, de egy „hirtelen felindulás” vagy cserbenhagyás esetén akár sokkal rosszabbal is fenyegethet. Már csak emiatt is jó, ha 100x is végiggondolunk magunkban egy forgatókönyvet, amit gondolkodás nélkül is végig tudunk vinni, és még így is nehéz lesz.
A folyamat nagyjából a következő:
Ha sikerült kitölteni a kék-sárga baleseti bejelentőt, ami nem is olyan egyszerű, még akkor sem, ha van valakinél, az kezdésnek jó.
PRO tipp 3.: létezik ingyenes „kék-sárga” applikáció, ami idő- és lokációbélyeges fényképeket is tud rögtön csatolni a bejelentőhöz, ha tudjuk, használjuk inkább azt. Pontosabb, be lehet nyújtani digitális úton, mindig olvasható és mindig kéznél lesz, nem úgy, mint a papír. Egyébként is, még a helyszínről hívjuk fel a biztosítót telefonon és közöljük, hogy hol vagyunk, mi történt. Ez is sokat segít és gyorsítja az ügyintézést.
A baleseti bejelentőn a legfontosabb a megjegyzés rovat. Itt lehet leírni az események menetét, és egyértelműen meghatározni, ki a hibás. Ha a másik fél elismeri, egyértelműen írassuk le vele: „A felelősségemet a baleset okozásáért elismerem”, és nyilván írja is alá, akár több helyen. Ha mi vagyunk a hibásak, ismerjük el, de ne húzzuk magunkra a „vizes lepedőt”. Ne írjunk olyat, hogy „a megengedettnél gyorsabban mentem”, „telefonáltam” mert még meg is bírságolnak. Maradjunk a tényeknél: pl. „nem tudtam időben lefékezni”, vagy „nem adtam meg a táblánál az elsőbbséget”. Ha úgy érezzük, hogy nemcsak a mi hibánk, írjuk be azt is: „mert a másik fél szokatlanul nagy sebességgel/kivilágítatlanul érkezett”. Ha nem egyértelműen és kizárólag az egyik fél hibája, ami történt, mindenképp hívjunk rendőrt!
Biztosítás ‒ lehúzás 1
Ha a kocsi elkerült valami nyugodtabb helyre, és a biztosítódnak jelentettük a kárt, a kárszakértő telefonálni fog néhány napon belül, és a helyszínen körbenézi, -fotózza az autót. Itt is nagyon észnél kell lenni. Egyrészt ők tényleg szakértők, tehát a két évvel korábbi, rozsdás szélű horpadásodról nem fogják elhinni, hogy friss. Ezt követően a biztosítók gyakran tesznek egy ún. „egyezségi ajánlatot”. Ez mindig egy gyors, készpénzes ajánlat (nem azt jelenti, hogy a kárszakértő leszámolja a kezünkbe, hanem hogy átutalja a biztosító 1-2 napon belül, ha elfogadjuk), és mindig lényegesen kevesebb, mint a profi javítás költsége. Jellemzően nem éri meg elfogadni, így ha ezt visszautasítottuk, akkor nyugodtan kérhetünk ajánlatot egy márkaszerviztől, vagy más komolyabb műhelytől. Ott szétszedik a kocsi megfelelő részét, és akár pótszemlét kérnek, ha kiderül, hogy belső alkatrészek (hűtő, motor stb.) is sérültek, ami elsőre nem látszott. Ilyenkor a szakértő újra megnézi a kocsit, ez teljesen bevett szokás. Ha a szerviz nem kérné, nekünk kell ezt indítványozni, mert ha a pótszemle elmarad, a járulékos, utólag felfedezett kárt már fizethetjük saját zsebből. A márkaszervizek és a professzionális műhelyek, mint a CarXpert hálózat tagjai, egyébként majdnem mindig vállalnak teljes biztosítási ügyintézést, érdemes ilyen helyre vinni, ha már úgysem mi fizetjük a révészt.
A GTK réme ‒ lehúzás 2
Ha javítás várható költsége (mivel új alkatrésszel, normál munkadíjon számolnak) meghaladja a kocsi piaci értékének biztosítótól függően, de kb. 60-80%-át, a kocsit gazdasági totálkárosnak minősíthetik. Itt az a „trükk”, hogy a biztosító alacsonyra értékeli az autó piaci értékét, a roncsértéket pedig magasra (ellentmondásnak hangzik, de rendszeres), a kettő különbözetét pedig egy megalázóan alacsony összegben határozzák meg, amiből nem tudunk másik kocsit venni a régi helyett. Ez is csak ajánlat, nem kell elfogadni. Inkább bizonyítsuk be az autó értékét: nézessük meg az Eurotax-katalógusban, illetve mutassunk be példákat mondjuk a hasznaltauto.hu hirdetésekből hasonló futású, évjáratú típusú kocsikról. Kérjünk ajánlatot roncsteleptől vagy bontótól. Ha kell, pereljünk, hisz komoly összegekről lehet szó. Vannak erre kiváló érdekképviseletek, de azért a biztosítók okosan számolnak. Ha úgyis elvesztenék, nem fognak perre menni, inkább adnak egy tisztességes(ebb) ajánlatot. Az ügy egyébként sokkal jobb, ha a kárt a vétkes fél kötelezőjének terhére rendezzük, mert ilyen esetben a biztosító a KGFB szerződőjén „veri le”, nekünk, illetve az eljáró szerviznek gyakrabban fizet rendesen.
Avultatás ‒ lehúzás 3
A biztosítás hivatalosan csak a korábbi állapot helyreállítását fedezi, azt nem, ha a javítás után a kocsi jobb lesz, mint előtte. Ez a gyakorlatban egy vicc, mert egy 20 éves Golf akkor is önmaga marad, ha új a hűtője, lökhárítója vagy a klímája, és egy fillérrel nem ér többet a használt piacon, de kifogásnak sajnos törvényes. Ezt úgy érvényesítik a biztosítók, hogy bizonyos százalékkal kevesebbet fizetnek ki a beépített alkatrészek ára után. Nehéz mit hozzáfűzni ehhez, a rendszer – fogalmazzunk így – nem ügyfélbarát, de azért van egy határ: ha a levont arányt túlzónak érezzük, kérjünk jogi segítséget, vagy tegyünk panaszt a MABISZnál, nem egy esetben ez eléri a kívánt hatást.
Szerviz és javíttatás
Nagyon nem mindegy, hova visszük be az autót. Egy márkaszerviz gyári alkatrészekkel fog javítani, és bár többnyire szépen dolgoznak, ha nem teljes a fedezet, az avultatás különbsége is zsebbenyúlós lesz, függetlenül attól, hogy ki volt a hibás. Ők tényleg mindent (is) meg fognak javítani a kocsin, „patika” lesz, hiszen a magas végszámla az érdekük. Ha viszont 5 évnél fiatalabb, vagy még garanciális az autó, mindenképp ezt javasoljuk, így őrzi meg a legjobban az értékét.
A független, de szerződött szervizek, mint pl. a CarXpert hálózat tagjai, talán a legjobb megoldás a használt, de épkézláb kocsikhoz mondjuk 5-15 éves kor között. Ahol lehet ‒ ha csak nincs más kérés ‒ utángyártott, de jó minőségű alkatrészt használnak, intézik a biztosítót, a munka pedig megbízható és számonkérhető. Nem céljuk túlszámlázni, és tekintettel vannak az ügyfél érdekeire. Azt javítják, amit kell. Ha pl. kicsit behorpadt a dob, de nem okoz semmi gondot, megkérdezik, mielőtt kilakatolják, és maguktól nem végeznek felesleges műveleteket. Ez talán az optimum használt autók esetén.
Végül a sarki maszek, a haver sufniműhelye sem mindig rossz. Mi természetesen nem ajánljuk ezt az utat, de belátjuk, hogy van olyan helyzet, amikor ez érthető alternatíva. Ha nagyon öreg, szinte értéktelen autóról van szó, amit azért tovább használnánk, és emiatt elfogadtuk a biztosító készpénzes ajánlatát, kétségtelenül ez a legolcsóbb megoldás. Biztosan csak a legszükségesebbeket javítja képességei szerint, számla híján csak egy kézfogás a garancia, és lehet, hogy az alkatrészt is magunknak kell megvenni, de a kocsi előbb-utóbb gurulhat tovább, és ilyenkor a használati érték a fontos, piaci már úgy sincs szinte.
Mint látható, egy komolytalannak látszó koccanás is tud időigényes, nyomasztó és drága lenni. Bár a szervizhálózatként a javításból élünk, azért mi is azt mondjuk: vezessünk figyelmesen, mert szerviz úgyis kell előbb-utóbb, de az idő és az egészség a legdrágább.