A Lamborghini SV-sorozata is belépett a hibrid korszakba

Már a hivatalos premier előtt volt némi sejtésünk arról, hogy a Lamborghini az új Revuelto SV esetén nem egy visszafogott modellfrissítésre készül: a kocsi augusztus elején 1:41,6-os körrel rögtön a Hockenheimring történetének leggyorsabb sorozatgyártású autója lett a gyártó szerint. A minap Monterey-ben végre a teljes műszaki csomagot is leleplezték, és kiderült, mit jelent a legendás Super Veloce jelzés a plug-in hibrid korszakban. A CarXpert szervizhálózat legújabb bejegyzésében pontosan ennek járunk utána.

Az SV története 1971-ben a Miura SV-vel kezdődött, és azóta mindig a Lamborghini meglévő V12-es csúcsmodelljének élesebb, erősebb és könnyebb változatát jelentette. A sort később a Diablo SV, a Murciélago LP 670-4 SV és az Aventador SV folytatta. A Revuelto ebből a szempontból új terep, hiszen már maga az alapmodell is három villanymotorral egészíti ki a szívó V12-est. A Lamborghini ennek ellenére láthatóan nem akarta elengedni az 55 éves hagyományt, inkább megpróbálta átírni a mai technikára.

A 6.5 literes, szívó V12 önmagában 825 lóerőt ad le 9250-es fordulatnál, és egészen 9500-ig forgatható. Ehhez két axiális fluxusú első villanymotor és egy, a nyolcfokozatú duplakuplungos váltó fölött elhelyezett harmadik elektromos egység társul. Az átdolgozott, 7,3 kWh-s akkumulátorral a teljes rendszer 1065 lóerőt – ötvennel többet az alap Revuelto értékénél – és 1425 Nm-es csúcsnyomatékot kínál. A kocsi százra 2,4, kétszázra 6,7 másodperc alatt gyorsul, a végsebessége pedig meghaladja a 345 km/órát – de az említett hockenheimringi rekord már egyébként is megmutatta, hogy a hibrid rendszer plusz tömege nem feltétlenül áll útjában annak a pályaközpontú karakternek, amelyet az SV név évtizedek óta jelent.

A Super Veloce azonban hagyományosan nem merül ki plusz teljesítményben. A módosított első splitter, az átdolgozott padlólemez, az új légterelők és a fix hátsó szárny együtt 80 százalékkal nagyobb leszorítóerőt termel az alap Revuelto megoldásainál, sőt még az Aventador SVJ értékét is 10 százalékkal felülmúlja. A futómű GT3-as tapasztalatokra épülő, kézzel állítható lengéscsillapítókat kapott, a Lamborghini szerint pedig az autó reakciókészsége 17, oldalirányú tapadása pedig 10 százalékkal javult az alap Revuelto értékeihez képest.

A fékeknél is komoly változás történt. Az új CCM-R Plus karbon-kerámia rendszer a gyár szerint 110 méterre rövidíti a 200 km/h-ról történő megállást, miközben jobban bírja az ismételt pályaterhelést. A Pilota menetprogram ötfokozatú tapadásvezérlést ad a vezető kezébe, a Revuelto SV pedig első sorozatgyártású Lamborghiniként központi kerékanyás kerékrögzítést is kap. Mindezt külön erre az autóra fejlesztett Bridgestone Potenza Race R abroncsok egészítik ki.

Az újdonságból az alapítás évére utalva összesen 1963 példány készül majd. A Revuelto SV tehát jóval kevésbé ritka, mint néhány manapság bemutatott, pár tucat példányos különkiadás, de ennél talán fontosabb, hogy a Lamborghini megőrizte számára az SV hagyományos feladatát. A Miura idején ehhez elég volt több erő, kevesebb tömeg és jobb futómű; ma már villanymotor, 6D-szenzor és elektronikus nyomatékvektorálás is kell hozzá. A technika megváltozott, a cél viszont meglepően ismerős maradt: elkészíteni a már eleve extrém V12-es Lamborghini még élesebb változatát.